2024. július 5.

Itt nékem a papír,

meg a toll...

hogy eltudnám mesélni,

sztorim hogy folytatódott,

merre vitt a szél...

bebújva a saját bőrömbe,

szám csukva,

fejem megzavarodva...

És hát ki tudja,

magamon kívül,

legalább a lényegét,

tudhatnák sokan,

merre járt józan eszem...

Én még kisgyerek,

itt a melegben,

húzva az éjszakát,

meg anyám se érti,

minek pocsékoltam sokat...

de hogyis mondanám el?

A sok dalolást,

ezernyi sírást,

és örökkényi kudarcot...

hogy én így terveztem,

és nem vakszerencse?

Hull az elsárgult levél,

kezd hervadni...

Gyerekkorom már rég elmúlt,

habár nem megkésve,

hogy lehetne újra átélni.